Mandátumáról való lemondása kapcsán beszélgettünk Samu Tamás Gergellyel kettős mércéről, kárörömről, szolidaritásról, az előtte álló feladatokról és Nyakó István furcsa tekintetéről.
- Mi volt az első gondolatod, amikor meghallottad a jogerős ítéletet?
- Maga az ítélet, a 10 hónapos felfüggesztett börtönbüntetés nem lepett meg. Az azonban megdöbbentett, hogy az első fokon megadott előzetes mentesítést, amely a büntetett előélet következményei alól felmentett volna, másodfokon visszavonták.
- Holott ugyanezt a kedvezményt a hivatásuk körében elkövetett bűncselekményeket - többek közt a 2006 és 2010 közti visszaéléseket - elkövető rendőrök szinte kivétel nélkül megkapták.
- Így van. Esetükben ez azt a célt szolgálja, hogy továbbra is a testületben maradhassanak. Én viszont most azért kényszerültem úgy dönteni, hogy távozom az Országgyűlésből, mert másodfokon ezt tőlem megtagadták – érdekes módon pont egy olyan eset kapcsán, amely szorosan összefüggött a Gyurcsány-korszak rendőrterrorjával, illetve az ez elleni tiltakozással.
- Apropó, Gyurcsány! A keddi ítélet óta volt volt alkalmad a szemébe nézni olyan szocialista képviselőnek, akinek mindannyiunk elemi igazságérzete szerint sokkal inkább kellene a Te helyedben lennie?
Oszd meg a cikket az ismerőseiddel!
