Gyüre Csaba, az Alkotmány-előkészítő eseti bizottság alelnöke az alkotmányozási folyamatról, a kormány látszatintézkedéseiről és a Jobbik javaslatairól nyilatkozott a barikad.hu-nak.
Hétfőn kezdetét vette az Alkotmány országgyűlési vitája. A Jobbik korábban kiszállt az előkészítő bizottság munkájából, a parlamenti vitában azonban - egyedüliként az ellenzéki pártok közül - részt vett. Mi ennek az oka?
A Jobbik kezdetben örült, hogy az új kormány napirendre tűzte az új alkotmány ügyét, ám miután a Fidesz-KDNP 27 javaslatunkból mindössze hármat fogadott el, november végén úgy döntöttünk, hogy nincs értelme a további üléseknek. Az MSZP és az LMP már korábban kilépett a bizottságból, és a parlamenti vitában sem vettek részt. Mi viszont fontosnak tartottuk, hogy nagy nyilvánosság előtt is elmondjuk érveinket, illetve, hogy szembesítsük a kormánypárti képviselőket, hogy milyen módosító javaslatainkat szavazták le.
Milyeneket?
Magyar termőföld és államvagyon védelme, történelmi jogfolytonosság helyreállítása, mentelmi jog eltörlése - csak hogy a legfontosabbakat kiemeljem. A legkínosabb az volt, amikor a kereszténydemokrata frakció leszavazta, hogy az alkotmányban rögzítsük: Magyarország keresztény állam. A Szent Korona-tan végül is bekerült a tervezetbe, de csak annak preambulumába, hivatkozás szintjén.
A történelmi alkotmány ellenzői szerint a Szent Korona-tan elavult, és nem töltheti be egy modern alaptörvény szerepét.
Oszd meg a cikket az ismerőseiddel!
