Szeretettel köszöntöm Önöket itt a teremben, az előtérben a kivetítők előtt, valamint otthon a monitorok előtt! Hofbauer Sándor vagyok, a győri Jobbik elnöke, a 2-es számú megyei választókerület országgyűlési képviselőjelöltje. 36 éves vagyok, nős, két fiúgyermek édesapja. Foglalkozásom informatikus, közgazdász. Születésem óta Győrben élek.
Van egy tégla közöttünk. Lehet, hogy több is, de én most egyet tartok a kezemben. Vajon tudják-e Önök, hogy honnan származik ez a tégla? Segítek: több mint 100 éves. Jó minőségű, magyar tégla egy falból. A fal egy gyárban állt, mely Győr egyik szimbóluma volt. Állhatott volna még vagy 100 évig. A Kekszgyárról beszélek, melyet éppen most bontanak.
Erre a sorsra jutott ez a nagy múltú gyár több hasonló sorsú társával együtt. Az úgynevezett rendszerváltás után Győr földrajzi elhelyezkedése miatt jogosan bíztunk abban, hogy a kiváló természeti adottságokkal rendelkező kisalföldi mezőgazdaság és az arra épülő helyi feldolgozóipar elhozza a térség fejlődését.
A tejjel-mézzel folyó kánaán nem jött el, helyette az elprivatizált állami vagyontárgyainkat, a helyi gyárakat a földdel tették egyenlővé. Helyükön ma Bevásárlóközpontok, vagy még rosszabb esetben háborús bombázás nyomaira emlékeztető városkép fogad minket.
Ha teszünk egy múltbéli városi sétát gondolatban, akkor eszünkbe jut a Vagongyár, a Lenszövő, a Textil, a Richards, a Gardénia, a Ringa, a Növényolajgyár, a Tejgyár, vagy a Hűtőház, ahol magam is 10 évig dolgoztam. Szinte minden győrinek volt személyes kötődése ezekhez a gyárakhoz. Nekünk, szüleinknek, nagyszüleinknek adtak munkát és megélhetést.
Vajon mi vár az utánunk jövő generációkra, gyermekeinkre, unokáinkra? Nem elég szebb jövőt kívánnunk, de tennünk is kell érte.
A győri termelőpotenciál szisztematikus felszámolásával a munkanélküliség növekedésnek indult Győrben, melyet az Audi helyi jelenléte csak részben képes enyhíteni, hiszen pl.: egy szövőnőből vagy kekszgyári dolgozóból nehezen lesz motorszerelő technikus.
A környezeti adottságaink kihasználása mellett a munkahelyteremtést tartom a legfontosabb feladatnak, elsősorban a környék mezőgazdaságára épülő élelmiszeripar állami segítséggel történő felélesztésével. Ahogy Trianon után, vagy a második világháborút követően sikerült az ország újjáépítése, úgy egy erős nemzeti kormánnyal, erős hittel és szorgalmas munkával most is képes lehet nemzetünk és Győr városa is a talpra állásra.
Nem mehetünk el szótlanul a közbiztonság egyre romló állapota mellett sem. A vagyon elleni és az erőszakos bűncselekmények mindennapossá váltak városunkban, Szigetben és Újvárosban élő honfitársaim egyre súlyosbodó helyzetről számoltak be az elkövetők származását is gyakran megjelölve. A betöréses lopások rendszeressé váltak szűkebb lakóhelyemen, Bácsán is, mely korábban a nyugalom és béke szigete volt. A helyzet csendőrért kiállt.
Egy fideszes ismerősöm azt mondta nekem, mikor meghallotta, hogy a Jobbik győri képviselőjelöltje lettem, hogy annyi esélyem van Győrben - ebben a bamba, fideszes fellegvárban - mint pókembernek a Hortobágyon.
Innen a színpadról, ahogy Önöket nézem Győr se nem bamba, se nem fideszes fellegvár, így magam nem tartom esélytelennek az álláshalmozó politikus vetélytársaimmal szemben sem. A tapasztalatlanságomat tisztességgel ellensúlyozva fogom szolgálni hazámat, Győrt és támogatóim bizalmát.
Isten engem úgy segéljen!
Oszd meg a cikket az ismerőseiddel!
