Aladár hazatért.Miután az elmúlt hónapokban fáradtságos munkával kikutatta magát az Egyesült Államokban, úgy érezte, hogy ismét eljött az idő egy kis itthoni sz@rkavarásra.
Megpróbáltam rákeresni, de sajnos a hírek nem szólnak arról, hogy ez nagyon nagytudású ember mit is kutatott a providence-i Brown
Egyetemen, így aztán még az is minden további nélkül előfordulhat, hogy a nagy semmit sikerült neki hosszasan, mintegy fél évig elemeznie.
Aladár korábbi munkásságából és annak eredményeiből kiindulva ez sem lenne nagyon meglepő, hisz az ő tevékenységének nagyjából és egészében mindig is ez volt az eredménye és tegyük hozzá mindjárt, hogy a célja is.
De most úgy tűnik, hogy Amerikában elfogyott a kutatni való és ezzel együtt az ingyenélés is, vagy ha nagyon összeesküvés-elméleteket akarnánk gyártani, akár mondhatnánk azt is, hogy eddig tartott az ottani felkészítés a további magyarországi kavarásra.
De legyen bármi is a háttérben a lényeg, hogy Aladár visszatért és azonnal aktivizálta is magát:
„Nincs más választás, mint újra elkezdeni az önszerveződést, ezért megalakítottuk a Polgárjogi Mozgalom a Köztársaságért Egyesületet” – mondta bele a kamerákba, mint a gyülekezet elnöke, aztán így folytatta: „Jogállami, társadalmi és morális értelemben is csőd szélén áll az ország.
A Tárki decemberi vizsgálata szerint a magyar lakosság 63 százaléka genetikai okokkal magyarázza a romák bűnözési hajlandóságát. A jobbikosok 79 százaléka részben vagy teljes mértékben egyetért azzal, hogy a cigányoknak vérükben van a bűnözés. A fideszes szavazók 60 százaléka, a szocialisták támogatóinak 61 százaléka gondolkodik így. Az LMP-sek a legkevésbé előítéletesek, de az arány még náluk is eléri a 49 százalékot. Egyértelmű, hogy a demokratikus pártok is a rasszista szavazók foglyai.”
Mint jól látható Aladár ott folytatja, ahol tavaly nyáron abbahagyta. A különbség csak annyi, hogy a nagy kutató szerint eddig csak a jobbikosok voltak előítéletesek és morálisan a csőd szélén állók, mostanra viszont már az egész ország rasszista lett. De azt a kérdést, hogy ez miért van így, hogy miért ez a magyarok véleménye a cigányokról, még véletlenül sem teszi fel se magának, se a többi, nagyon felvilágosult hasonszőrűnek.
Pedig, ha valaki a megoldást szeretné megtalálni, akkor ezzel a kérdéssel és az erre adott válaszokkal kéne kezdenie a nagy roma polgárjogi munkát. Azonban ha ez így lenne, ha végre valaki cigányvezetőként is kimondaná az igazi okokat, akkor utána már nagyon gyorsan meglenne a megoldáshoz vezető út is, ami viszont egyátalán nem érdeke az ilyen aladárfélélnek.
Horváth Aladár ugyanis abból él, hogy ő a cigány.
Ezért kapta eddig mindenhonnan, az államtól, az éppen aktuális kormányzattól, az ilyen-olyan liberált jogvédő szervezetektől a fizetését, és a támogatások tömkelegét. Azonban érdemi munkát nem végzett, valódi eredményeket soha nem ért a cigányság felemelkedéséért folytatott küzdelemben.
Aladárnak és a többi, hozzá hasonló gátlástalan megélhetési cigányjogvédőnek a cigánytömegek csak eszközként kellettek és kellenek a nagy romavédelmi álakciókhoz. A lényeg ugyanis az örökös harcon van és volt, a semmitmondó és csak a konfliktusok továbbmélyülését szolgáló szövegelésen, amire ugranak a balliberált újságok, amin jól tudtak csámcsogni a nemzetközi megmondóemberek, akik mindig is Magyarország lejáratásában voltak érdekeltek.
Az igazi cél az állandó rettegés fenntartásában, a problémák konzerválásában merül ki, mivel ez biztosít egyrészt hosszútávú megélhetést, valamint ez teszi lehetővé azt, hogy a cigánykérdésre ráhúzott emberi jogi helyzeten való problémázásra és az ebből adódó nácizási lehetőségre mindig legyen ok és indok.
Aladár egész munkássága során bűnt pártolt, hazudott, élősködött úgy az országon, mint a cigányokon. És most újra visszatért, hogy tovább folytassa a rombolást. Most már az sem zavarja, hogy a 2010-es országgyűlési választásokon az edelényi körzetben, a több ezer választásra jogosult roma szavazatból mindössze 344 darabot szerzett meg, ami egyértelműen azt jelenti, hogy a saját fajtája is nemet mondott rá.
De most már ez sem érdekes.
Mert ott kell lenni a címlapokon, ott kell lenni a fényben, mert csak ez hoz pénzt, mert csak így lehet továbbra is a semmiből megélni, csak így lehet a külföldi szervezetektől újabb és újabb pénzeket kiszivattyúzni.
A felvilágosult liberált európaiaknak pedig szükségük van Horváth Aladárra, szükségük van olyanokra, akik kisebb-nagyobb összegekért eladják a hazájukat, akik némi adományért képesek megbízhatóan szállítani a jobbnál jobb magyarországi rémtörténeteket, amivel gond nélkül lehet butítani és hergelni a nyugati országok közvéleményét.
Aladár visszatért. A hazaárulás jól fizet.
forrás
Oszd meg a cikket az ismerőseiddel!
