Egyelőre késik a járások kialakításával összefüggő törvények benyújtása, állítólag elsősorban a Fideszen belüli lobbiharcoknak köszönhetően. A közigazgatási tárca korábban a járási rendszer kialakításának koncepciójához kutatásokat és háttértanulmányokat rendelt meg.
A megbízható források szerint testes és tartalmas anyag megállapításai azonban állítólag nem támasztják alá azt az álláspontot, amelyet a kormány az ügyben végül képvisel.
Egy biztos, hogy az Orbán-kormány a dokumentumokat tíz évre titkosította.
Már elnézést, de:
Ezt így hogy?
Február 10-ig benyújtják a parlamentnek a járások kialakításával összefüggő törvényeket – ezt jelentette be a hónap elején a közigazgatási és igazságügyi tárca. De az előterjesztés késik, aminek oka az, hogy több kérdésben a kormánypártokon belül sincs egyetértés – írta Lencsés Károly kollégám a minap a Népszabadságban.
A közigazgatás rendszerének reformja azt jelenti, hogy az államigazgatási hatósági feladatok jelentős részét a településektől a jövőre felállítandó és a megyei kormányhivatalok irányítása alatt működő járási hivatalok veszik majd át. A Fideszen belül azonban igen erős a polgármesteri lobbi, hiszen 2010-ben a párt támogatásával úgy hatszázan nyerték el ezt a posztot.
A településvezetők pedig nem szívesen mondanak le újabb hatáskörökről, ha már az iskolák és a fekvőbeteg-ellátó intézmények államosítását nemigen kerülhetik el. Tehát a kormányzati törekvéseknek igyekeznek ellenállni, hiszen a rendszer átalakítása miatt évi többmilliónyi államigazgatási ügy kerülne a polgármesteri hivataloktól a járásokhoz – szerepelt a cikkben.
Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter korábban kijelentette, hogy a járások száma kőbe van vésve, a 168 járás és a hét fővárosi körzet fix szám, vagyis ha valaki új járást akar alakítani, azzal kell számolnia, hogy abban a megyében egy másik járást kell megszüntetni. A KIM korábban hangsúlyozta, hogy „a járási rendszer kialakításának szakmai előkészítését kutatóintézeti szakmai tanulmány előzte meg”.
A kutatási tapasztalatok, valamint az előzetes egyeztetések alapján alakította ki a KIM a járások számára vonatkozó javaslatát, amelyet egyeztetett a fővárosi és megyei kormányhivatalokkal – adták hírül a kormányzati honlapon.
A hatástanulmányok, illetve a hivatkozott kutatóintézeti szakmai anyag Lamperth Mónikát, az MSZP közjogi kabinetjének vezetőjét, a kistérségi rendszer kialakítóját is érdekelte. Illetve érdekelte volna. Az ügyben írásbeli kérdést intézett a közigazgatási és igazságügyi tárcához, mondván az eddig közzétett koncepció csupán „üres lózungokat tartalmaz, költségszámításokat, hatásvizsgálatokat viszont nem”. Ezért, a szocialista képviselő azt kérte Navracsics Tibortól, hogy tegye lehetővé számára a hatástanulmány megismerését.
A miniszerelnök-helyettes erre válaszul azt közölte, hogy a járások kialakítását megelőzően részletes kutatóintézeti tanulmány készült, amely „feltérképezte a járásokkal összefüggő történeti és nemzetközi kérdéseket, a szóba jöhető különböző járási rendszerek előnyeit és hátrányalt, a területi identitás szerepét az igazgatási kérdésekben, az elmúlt húsz év közigazgatási gyakorlatát és számos egyéb olyan kérdést, amelyet a járásokkal összefüggő jogszabályokat előkészítő Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a szakmai javaslatának kialakításához felhasználhatott”. A dokumentumokat viszont az MSZP-s politikus nem kaphatja meg, mert azokat tíz évre titkosították – jelenti ki Navracsics Tibor.
A KIM minisztere az „információs önrendelkezési jogra” hivatkozik, mondván: „a tanulmányok számos előkészítő jellegű információt, javaslatot, véleményt, továbbá a lehetséges járási beosztások számos formáját tartalmazzák, amelyeket az előkészítő minisztérium mára már elvetett, ezért a korábbi javaslatok megismerése a törvény 27 . § (6) bekezdése alapján veszélyeztetné az adatot keletkeztető álláspontjának a döntések előkészítése során történő szabad kifejtését.”
A bonyolult jogi megfogalmazás leegyszerűsítve azt jelenti/jelentheti, hogy a hatástanulmányban olyan megállapítások is szerepelnek, amellyel ellentétes álláspontot képvisel azóta a minisztérium az ügyben és ha ez nyilvánosságra kerülne, az jelentősen "bezavarna" a kormányzati kommunikációba.
Lamperth Mónika mindezt megkeresésemre úgy kommentálta: elképesztő, hogy ezeket a dokumentumokat is titkosították, ennek oka nyilvánvalóan az, hogy valamittakargatni szeretnének.
„Ha ez egy komoly hatástanulmány – és ezt nincs semmilyen okom kétségbe vonni -, akkor vagy nem támasztja a későbbi politikai döntést és ezért titkolják, vagy a szakemberek tisztességgel kimutatták, hogy a rendszer kialakítása túl sok pénzbe kerül és ezt nem meri a nyilvánosság előtt felvállalni a miniszter.
Egy biztos, hogy az ügyet nem hagyom annyiban, mert az összes magyar embert érinti” - fogalmazott az egykori belügyminiszter.
Hát így...
Szalay Tamás Lajos
forrás
Oszd meg a cikket az ismerőseiddel!
