Gyurcsány Ferenc ma évértékelőt tartott.Ha Magyarországon valóban működne az elszámoltatás és a rendteremtés, akkor Gyurcsány Ferenc – lassan két évvel az állítólagos fülkeforradalom után – az egyik legbiztonságosabb börtönünk beszélőjén fejtette volna ki véleményét biztonsági kamerák kereszttüzében - írja Pörzse Sándor, a Jobbik országgyűlési képviselője sajtóközleményében.
Nol.hu cikk ...
Gyurcsány súlyos következményekre figyelmeztette Orbánt
Idén először a Demokratikus Koalíció elnökeként tartott évértékelőt Gyurcsány Ferenc. A harmadik magyar köztársaság haláláról, az önkényuralmi rendszert, ellen-Magyarországot építő Orbánról és a mindent fojtogató szegénységről beszélt.
„Magyarország nagyobb bajban van, mint bármikor az elmúlt húsz esztendőben” – mondta többek között Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök az egyik fővárosi hotelben tartott évértékelőjén. Az exkormányfő egy évvel ezelőtt még az MSZP tagjaként tartott hasonló beszédet, akkor – amellett, hogy önkényuralom építésével vádolta meg Orbán Viktort – többek között azt mondta: az MSZP átalakításával új balközép pártot kell létrehozni. Most, immár a Demokratikus Koalíció elnökeként arról beszélt, hogy nem lehet egyszerűen Orbán Viktort felelőssé tenni az ország jelenlegi helyzetéért, hanem mélyebbre és messzebbre kell tekinteni.
Gyurcsány elmondta, hogy húsz évvel ezelőtt a politikai közösség – egészen kevés kivételtől eltekintve – a demokratikus republikanizmusban osztozott. Szerinte azonban 1992-ben „megrepedt az addig egységesnek egésznek és erősnek hitt köztársaságpárti közösség. „Megjelent egy régi-új eszme, amivel azt hittük, leszámoltunk már” – fogalmazott, majd Csurka Istvánra utalva azt mondta: ekkor mutatkozott meg először, hogy létezik egy másik, önmagát nemzetinek hívó hagyomány, amelyről a többség akkor még úgy gondolta: a nemzetre történő hivatkozása csak a vad és elfogadhatatlan, őrült eszméknek az eltakarását szolgálja.
Gyurcsány rámutatott, hogy Antall József is tudta: nem lehet kiegyezni Csurkával. A dolog azonban nem átmeneti volt – mutatott rá. „A köztársaság veszélyben van, a harmadik magyar köztársaság elbukott. Azok győztek, akik a küzdelmüket húsz éve kezdték, és nemcsak a politikában, de mára a társadalomban is többségre leltek” – fogalmazott a volt kormányfő. Gyurcsány hangsúlyozta, hogy Magyarországnak a nyugatos világra kell vetnie a szemét, barátot, mintát és támogatót pedig Párizsban, Londonban, Rómában, Berlinben kell találnia.
Az exkormányfő beszélt arról is, hogy az Orbán-kormány által „leváltott” alkotmány ugyan számában még magán viselte az eredettörténetét, de egy lényegében új, demokratikus jogállami alkotmányt hoztak létre a rendszerváltáskor. Gyurcsány szerint húsz évvel ezelőtt a szabadság mellett álltak ki az emberek, a szabadság azonban nem hozott és nem is hozhat önmagában élhető Magyarországot. A szabadság és a felelősség nem teremt egyenlő lehetőséget mindenki számára, ezért az alkotmányosság részének tekintik a szociális védelmet, az emberi méltóság védelmét. „Több felelősség fent, több lehetőség lent” – így gondolták Gyurcsány szerint korábban a magyar konzervatívok és a szabadelvűek is. Mára azonban szerinte ezek a tartópillérek ledőltek.
Gyurcsán szerint egy „ellen-Magyarország” épült fel a köztársaságpárti Magyarországgal szemben, és az Orbán Viktor kormánya által képviselt „ellen-Magyarország” mára jelentős politikai erővel is bír. A DK-elnök szerint ez a világ nem hisz Európában, és inkább keleti szelekre vágyik, Brüsszelben pedig nem az együttműködés helyét, hanem a fenyegetést látja. Gyurcsány szerint az orbáni „ellen-Magyarország” szívesebben tekint az oligarchikus rendszerekre, szabadság helyett pedig a hatalomnak alávetett rend és alárendeltség világa. Úgy véli, ez az „ellen-Magyarország” a bezárkózás szellemiségét képviseli, és aki rajta kívül van, az veszélyforrás a számára.
„A szegénységet nem átokként és leküzdendő feladatként, hanem bűnként, bűntettként, szégyenként értelmezi. Ez az ellen-Magyarország azt üzeni a szegényeknek: nincs rád szükség” – fogalmazott. Gyurcsány szerint az „ellen-Magyarország” a nemzetek közötti küzdelmet szeretné folytatni, a nacionalista mozgalmak sok-sok tragédiát hozó örököseként összekeveri az állam dolgát a nemzet felelősségével.
A volt miniszterelnök szerint Orbán Viktor kormányát előbb-utóbb le fogják váltani, szerinte a kérdés inkább az: hogyan viszonyulnak a köztársaságpárti demokraták az „ellen-Magyarországhoz”. Szerinte az a kérdés, hogy lehet-e még béke Magyarországon, egymásra találhatnak-e a polgárok a köztársaság nagy és közös ügyében. „A feladat nem pusztán Orbán legyőzése, hanem a magyar polgári sokaság meggyőzése. Orbán menni fog, de az önmagára nemzetiként tekintő Magyarország maradni. És az ország nem élhet háborúban” – mondta.
Gyurcsány hangsúlyozta, hogy nincs helye a revanspolitikának, az elutasító szenvedélynek. Úgy vélte, hogy újra egyesíteni kell Magyarország polgárait a „haza ügyében”.
Gyurcsány Ferenc az évértékelőjén elmondta még, hogy Orbán Viktor láthatóan nem kormányozni akart, hanem rendszert váltani. „Lényegében ez mára meg is történt” – tette hozzá. A volt kormányfő azt mondta: nem politikai vagy személyi alternatívák állnak most szemben egymással, hanem a hazáról vallott és különböző világnézetek. „Magyarország soha nem volt olyan magányos, mint mostanában. Magyarország soha nem nézett olyan ellenségesen a világra, mint most” – fogalmazott, hozzátéve, hogy Orbán politikájának középpontjában a szuverenitás áll. Holott Gyurcsány szerint a politika nem a szuverenitásról szól. Példaként Észak-Koreát hozta fel, amely az egyik legszuverénebb állam, mégis menekülnek onnan a polgárai. Gyurcsány szerint a világ sikeres országai mind nyitott országok. „Orbán a legvidámabb barakk helyén rosszkedvű barakkot hozott létre” – tette hozzá, rámutatva, hogy a Fidesz elnöke keleten sem talált magának szövetségeseket, így tulajdonképpen „Magyarország két szék között a pad alá zuhant”.
Gyurcsány azt is hangsúlyozta, hogy Orbán rendszere abban az értelemben mindenképpen illegitim, hogy nem kapott demokratikus felhatalmazást az „egypárti alkotmány” létrehozására. Szerinte a republikánus közösségnek vissza kell állítania a '89-es alkotmányosság szellemiségét, az egypárti alkotmányból következően kinevezett vezetőket pedig le kell váltania. Gyurcsány szerint a köztársaságra tett esküjük ugyanis hamis, mert nem a köztársaságot, hanem Orbán párttörekvéseit szolgálják. A volt miniszterelnök beszélt a gazdaságról is, hangsúlyozva, hogy a nemzetközi cégekben nem ellenséget, hanem partnert kell látni. „Önmagában a létezéséért nem szabad odacsapni. Magyarország érdeke, hogy ide akarjanak jönni befektetni” – fogalmazott.
A DK-elnök szerint soha ilyen „fájdalmas nem volt a szegénység szorítása” még az országban, mint most. Gyurcsány szerint az ország kedvetlensége részint az Orbán-kormány minisztereinek cinizmusából és lelketlenségéből fakad, amikor 47 ezer forintos megélhetésről beszélnek.
A volt miniszterelnök kiemelten foglalkozott a romák helyzetével is a beszédben. Elmondta, hogy ha egy ország a legelesettebbjeit, a legszegényebbjeit kínálja fel bűnbaknak, akkor az az ország az erkölcsi romlás útjára fog lépni. Hangsúlyozta, hogy a cigányság társadalmi kultúrája sok mindenben különbözik, és a szegénység bizony „sokszor vitatható útra viszi őket”, ami bénító konfliktusokat okoz egyes településeken.
„Ha csak egyetlenegy roma család töri össze önmagát egy jobb, tisztességesebb élet reményében, akkor sem lehet a cigányt a bűn jelzőjévé tenni. Ha egyetlenegy embert is azért ér sérelem, mert az apja vagy az anyja roma, akkor a világ egy részét mi öljük meg a saját kezünkkel. Nem lehet megengedni, hogy radikálisnak hívott fasiszták cigányozzanak” – fogalmazott, majd ehhez kapcsolódóan hozzátette: képtelen elfogadni, hogy egy magát demokratikusnak mondó párt (Fidesz) hogyan parolázhat a Jobbikkal, „egy fasiszta párttal”.
Gyurcsány az Orbán-kabinet legpusztítóbb és legellentmondásosabb intézkedéssorozatának a gyerekekhez, az iskolához, a köz- és felsőoktatáshoz való viszonyulást nevezte.
Szerinte a jó iskolához való hozzáférés mindenki számára nyitott kell legyen, az pedig nemzetietlen magatartás, ha az iskolát a politikai rezsim szolgálójává teszik. Beszélt a kultúráról is, kiemelve, hogy csak a diktatúrák szoktak saját hatalmuk legitimálására művészeti alkotásokat rendelni. Gyurcsány szerint Orbán akkor járna a legjobban, ha inkább megnézné a III. Richárd előadását.
A volt miniszterelnök szerint amikor egy ország bajban van, és a gondok talán legnehezebb része a szegénység fojtogatása, akkor mindenképpen szövetségeseket kell keresni. Szerinte ilyenek lehetnének az egyházak is. Úgy véli, időnként „fájdalmas és kiábrándító, ahogy a keresztényi felelősség és szeretet, a gyengékért viselt alázat ügyében lényegesen kevesebbet látunk a magyar történelmi keresztény egyházaktól, mint amennyi munka, feladat lenne”. Gyurcsány szerint bántóan csendben vannak ezek az egyházak, és az a kép alakult ki, hogy fontosabb saját egyházuk „ilyen-olyan befolyásának megőrzése és kiterjesztése”, mint a gyengékért és az elesettekért viselt felelősség, „a krisztusi tanítás beteljesítése”. Gyurcsány példaként említette Iványi Gábort, akit egyszer nyelvbotlásként Iványi Viktornak hívott, majd ezért „csak” Iványitól kért elnézést. A metodista lelkésszel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy Iványi egyháza azért nem működhet az „ellen-Magyarországon” egyházként, mert kritizálni merte a kormányt. „Ha lehetne kívánni valamit, akkor Magyarországnak sokkal több Iványi Gábort és kevesebb Orbán Viktort kívánnék” – fogalmazott.
Gyurcsány a Demokratikus Koalícióról beszélve azt mondta: a párt ambíciója világos és egyértelmű, a „megszervezendő demokratikus közép meghatározó, a magyar baloldal legnagyobb pártja” kívánnak lenni. „Olyan pártot szeretnénk, amely érti: a demokrácia éltető eleme a szociális egymásra figyelés, a szociális biztonság. Amely érti, a nemzet nem csak kulturális, nyelvi és történelmi közös örökség, hanem szociális közösség is. Azt kell keresni, hogyan lehetnek egyenlő jogú, de egyenlő lehetőségű polgárai a hazának. Magyarországon ezt csak baloldali politikával lehet elérni” – fogalmazott a volt kormányfő.
Gyurcsány arról is beszélt, hogy Magyarországon a szétszakítottság nem fog attól megszűnni, ha az egyik politikai oldal legyőzi a másikat. Szerinte politikust le lehet váltani, de az országot, „egy fél országot” viszont nem. Gyurcsány szerint Orbán Viktor nem érti, hogy mivel játszik, amikor csak fél Magyarországnak ad új alkotmányt. „Orbán még mindig azt hiszi, hogy a politikai hatalom birtokában fel lehet morzsolni a köztársaságpárti Magyarországot. Nincs igaza. Lehet időlegesen kisebbségbe szorítani, lehet a pártokra vereséget mérni. Egyvalamit nem lehet. A köztársaságpárti Magyarországot kirekeszteni, megölni, semmivé tenni. De ez igaz fordítva is” – fogalmazott, hangsúlyozva: amíg nem találunk vissza az emberi méltóság, a méltányosság és a demokratikus köztársaság közös nagy ügyéhez, addig nem lesz nyugalom és béke.
Gyurcsány úgy vélte, hogy a legrosszabb forgatókönyv szerint csak egy nagy, drámai kiábrándulás fog minket észhez téríteni. Rámutatott, hogy most csak néhányan indultak el Borsodból éhségmenetet alkotva. Szerinte muszáj megelőzni a szociális elégedetlenség bázisán előtörő destabilizációt és széthullást. Gyurcsány szerint ennek megakadályozása a hazafias magatartás.
Oszd meg a cikket az ismerőseiddel!
