Elfogadhatatlannak tartja a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ), hogy a kormány kiemelt beruházássá kívánja nyilvánítani egy ír-amerikai tulajdonú cég bioetanol gyárának létesítését. Az elképzelés a zöldek szerint mind környezetvédelmi, mind nemzetgazdasági szempontból súlyos aggályokat vet fel.
A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) környezetvédelmi, társadalmi és gazdasági szempontok miatt ellenzi a Dunaföldvárra tervezett bioetanol üzem megépítését, illetve a projekt kiemelt beruházássá minősítését. Az engedélyeztetési eljárást ráadásul számos ponton bírálják.
Még január elején írták meg a hazai lapok, hogy az amerikai kivitelező cég, a Fagan, bioetanol-előállító üzem létesítését tervezi Dunaföldváron. Nem sokkal később a távirati iroda már arról adott hírt, hogy a kormány kiemelt beruházássá kívánja nyilvánítani az egységet. A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium honlapjára január 6-án feltett információk szerint január 8-ig lehetett véleményezni a kormányrendelet tervezetét.
Az MTVSZ elképesztőnek tartja, hogy a tárca mindössze két és fél napot hagyott az anyag véleményezésére. "Az általános gyakorlat tizenöt napban határozható meg, persze indokolt esetben ez lehet rövidebb. Itt azonban egyértelmű, hogy azért döntöttek így, mert mihamarabb át akarták erőltetni az engedélyeztetést. Nyilvánvaló, hogy ilyen rövid határidő alatt egyszerűen lehetetlen megalapozott, részletesen indokolt véleményt készíteni. Ráadásul ez ellentétes az elektronikus információszabadságról szóló rendelkezésekkel és azon európai folyamattal is, amely egyre inkább figyelembe veszi a civil társadalom véleményét - jelentette ki a STOPnak Fidrich Róbert programfelelős.
A múlt héten az MTVSZ eljuttatta az illetékes miniszterekhez a bioetanol-előállító üzemmel kapcsolatos véleményét, amelyben részletesen indokolta, hogy környezetvédelmi, társadalmi és gazdasági szempontok miatt ellenzi a létesítmény megépítését, illetve a projekt kiemelt beruházássá minősítését. A szervezet emellett azt is kifogásolja, hogy az etanol üzemet zöldmezős projektként kívánják megvalósítani. Természetvédelmi és éghajlatvédelmi szempontok ugyanis szerintük inkább a felszínborítottság növelését teszik szükségessé. A Pannon Bioethanol Zrt. a tervezett beruházásba gabonából - elsősorban kukoricából - tervezi az etanol előállítását. Ez maga után vonhatja az élelmiszerek és a takarmány árának növekedését, ami a hús- és tejtermékek további áremelkedéséhez vezethet - vélik.
"Egy olyan időszakban, amikor már az egymilliárdot is elérte az éhezők száma a világon, elfogadhatatlannak tartjuk egy olyan beruházás kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítását, amely a gabona (élelmiszer) gépjárművekben való elfüstölését szolgálná. Ezen felül számos nemzetközi tanulmány kimutatta, hogy a kukorica alapú etanol-előállítás energiamérlege negatív. David Pimentel (Cornell Egyetem) tanulmánya szerint a bioetanol előállítása negyvenhat százalékkal több fosszilis energiát használ fel, mint az így nyert üzemanyag energiatartalma. Tehát könnyen lehet, hogy a tervezett beruházás növeli a fosszilis energia felhasználását" - emelte ki Fidrich.
A Pannon Bioethanol Zrt. amúgy egymaga 200 millió liter etanol előállítását tervezi. Ez a mennyiség várhatóan megduplázná a hazai termelői kapacitásokat, így az etanol célra felhasználandó gabona iránti igényt, s félőnek tartják, hogy hazánk nem rendelkezik annyi gabonafelesleggel, amely e tervezett üzemek alapanyag-ellátását biztosítani tudná. További problémaként vetik fel, hogy a beruházás közvetlenül mindössze 77 munkahelyet teremtene (ráadásul egyenként 19,5 milliós támogatással, amelyet viszont indokolatlanul magasnak titulálnak), tehát a foglakoztatás sem indokolja számukra a projekt kiemelt beruházássá minősítését.
Kivinnék a nyereséget az országból
További tájékoztatásul megemlítették: jelen esetben egy ír beruházó (Ethanol Europe Ltd.) és egy egyesült államokbeli kivitelező cég projektjéről van szó, amely egy szintén egyesült államokbeli gabonaforgalmazó vállalattól (Cargill) vette meg a terület egy részét, és szintén tőlük kívánja beszerezni a gabonát is. Ehhez hozzájön, hogy a cég elsősorban külföldön kívánja értékesíteni a megtermelt etanolt, és a nyereséget is kiviszik Magyarországról. Mindezek szintén nem támasztják alá, hogy ez nemzetgazdasági szempontból kiemelt fontosságú beruházás legyen - jelentette ki Fidrich Róbert.
A Magyar Természetvédők Szövetsége leszögezi: az energiafelhasználás csökkentésének nincs alternatívája. Az ilyen ellentmondásos beruházások helyett az MTVSZ a klímatörvény mielőbbi elfogadását, az energiafelhasználás csökkentését szorgalmazza. A mezőgazdaság problémáira sem az energianövények erőltetése ad választ, hanem a helyi élelmiszertermelés és kereskedelem támogatása - hangsúlyozzák.
Magyarázkodik a kormány
A környezetvédelmi és a gazdasági tárca közös állásfoglalást alakított ki. Eszerint a vonatkozó jogszabály a kiemelt projekteknél - a nem kiemeltekhez hasonlóan - biztosítja a környezetvédelmi és természetvédelmi érdekek védelmét, valamint a nyilvánosság bevonását, észrevételezési lehetőségét. Az engedélyek megszerzése érdekében ugyanúgy le kell folytatni a jogszabályban előírt hatósági eljárásokat, van helye jogorvoslati kérelemnek, tehát az eljáró felügyelőségek átfogó vizsgálat eredményeként garanciákat írnak elő arra, hogy a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízgazdálkodási érdekek érvényesüljenek.
A konkrét esetnél aláhúzzák: a Dunaföldvárra tervezett bioetanol üzem esetében a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség előzetes környezeti vizsgálatot és szükség esetén környezeti hatásvizsgálatot, valamint egységes környezethasználati engedélyezési eljárást folytat le, megkövetelve többek között az elérhető legjobb technika alkalmazását. Az eljárás része a társadalmi és gazdasági hatások vizsgálata is, és ügyfélként a nyilvánosság szereplői is jogorvoslati joggal rendelkeznek, valamint észrevételeiket az eljárás során az eljáró hatóság érdemben vizsgálja.
Végül leszögezik: a kiemelt jelentőségűvé nyilvánított ügyek esetében a hatósági eljárásoknál a kérelmet soron kívül kell elbírálni, ahol az ügyintézési határidő legfeljebb 60 nap lehet. Az ilyen ügyekben az elsőfokú határozat elleni esetleges fellebbezéseket szintén soron kívül - de legfeljebb 30 napon belül - tárgyalják. Így a közigazgatási eljárások hónapokkal, az esetleges bírósági eljárások akár fél évvel is rövidülhetnek. A hatósági eljárások gyorsítása mellett pedig a döntések szakmai megalapozottsága és az érdekeltek jogainak védelme is maradéktalanul biztosított.
Oszd meg a cikket az ismerőseiddel!
