Ahogy így visszagondolok, anno a nyolcvanas évek vége felé bennem, és még sok más honfitársamban is, egyfajta várakozással teli reménység lett úrrá, kevéssel a hőn áhított rendszerváltás előtt.
Telt múlt az idő, és mintha álomba merült volna a nemzet, valahogy a lagymatagság és tehetetlenség szivárgott be az emberek tudatába. Lassan adagolva megkaptuk a fogyasztói társadalom kialakulásának elengedhetetlenül szükséges, minden összetevőjét.
Volt már élelmiszer, ruha, műszaki cikk a boltokban, nem kellett többé éveket várni egy autóra, és mindeközben a tudatállapotunk egyre jobban beszűkült.
Oszd meg a cikket az ismerőseiddel!









