Dr. Staudt Gábor A Jobbik meglepődve tapasztalta, hogy a 2008. szeptember 1-jén benyújtott törvényjavaslat a Minősített adatok védelméről, hirtelen milyen fontossá vált a regnáló hatalom számára, ráadásul elnyerte a parlament kétharmados támogatását is. A törvényjavaslatot 333 „igen” és 17 „nem” szavazat mellett fogadta el az Országgyűlés, a média majdnem teljes hallgatása közepette. A törvény már kihirdetésre is került a Magyar Közlönyben, és 2010. április 1-jén lép hatályba. A 2009. évi CLV. tv. a titkosítások teljes átláthatatlanságát és a már elkövetett törvénysértések tisztára mosását segíti elő, hiszen lehetőséget teremt az eddigi törvénytelen adatgyűjtések, megfigyelések utólagosan „törvényszerűvé tételére”. Az új törvény alapján 3 évük van a különböző szerveknek, hogy átminősítsék a már titkos adatokat, és az sem lehet gátja az újra titkosításnak, ha a valódi cél bűncselekmény takargatása volt. A Jobbik parlamentbe kerülve azonnal kezdeményezni fogja a törvény módosítását, legfőképpen az alábbiakra tekintettel. A törvény túl tágan határozza meg a minősített adat fogalmát, amely önmagában hordozza a jogszabálysértések lehetőségét. Gyakorlatilag bármit titkosítani lehet, ráadásul bírói kontroll nélkül. Kezdeményezni fogjuk a fogalmak pontosítását, és a minősítés szabályainak a szigorítását a törvény szövegében. Meg kell teremteni a központi nyilvántartását a minősített adatoknak, hiszen jelenleg szétszórtan, a különböző szerveknél helyben, egységes nyilvántartás nélkül „hevernek” ezek az adatok. Információink szerint bevált gyakorlat, hogy bizonyos személyeket, netán jobbikos politikusokat vidéki kirendeltségekkel, területi egységekkel figyeltetnek meg, és központi nyilvántartás híján ezek a sokszor jogalap nélküli megfigyelések a Jobbik parlamentbe jutása esetén nagyon nehezen lesznek felderíthetőek. A felállítandó központi nyilvántartáshoz szigorú bírói kontrollt kell rendelni, meg kell fontolni a Nemzetbiztonsági Bíróság intézményének felállítását, ahol szakképzett bírák látnák el a titkosításokkal kapcsolatos törvényességi felügyeletet. Az államtitokköri nyilvántartásból csak bírói engedéllyel lehetne adatokat kikérni, és csak célhoz kötötten lehetne felhasználni azokat. Követelni fogjuk, hogy a minősített adatok felülvizsgálata egy független szakmai testület előtt történjen, vagyis ne ugyanazok végezzék, akik a minősítést elrendelték. Az indok nélküli titkosításokat jogilag szankcionálni kell. A cél nélküli adatgyűjtés a személyiségi jogokat is súlyosan sérti.
Oszd meg a cikket az ismerőseiddel!